Euripidész- Iphigeneia Auliszban

Történik az auliszi görög táborban, Agamemnón sátra előtt.
Személyek:
Agamemnón, Öreg szolga, Menelaosz, Klütaimnésztra, Iphigénia, Akhilleusz, Hírnök, Khalkiszi nők kara, Oresztész, Kísérők, Őrök

Az egyesített görög sereg vezére, Agamemnón kilép sátrából és az öreg szolgát szólítja. A szolga látja, hogy Agamemnónt súlyos gondok nyomasztják, és a vezér elmondja neki titkát.
A görög hajóhad Auliszban vesztegel, mert Artemisz istennő haragjában megtagadta tőlük a szelet. A sereg már indulásra készen állna Trója bevételére, hogy megbosszulják a Menelaoszon esett sérelmet, akinek gyönyörű feleségét elrabolta Parisz, a trójai királyfi.
Léda három lányt szült, Phoibét, Klütaimnésztrát, aki most Agamemnón felesége, és Helenét, aki Menelaosz hitvese lett. Lány korában több görög ifjú ostromolta, hogy asszonyává tegye, öléssel fenyegették egymást, ha nem az ő hitvese lesz a lány. Végül apja, Tündareósz megeskette a kérőket, hogy bárkit is választ férjéül Helené, a többi kikosarazott kérő azonnal a választott férj segítségére siet, ha bárki férje házából elszökteti az asszonyt. Így most összegyűltek Hellász királyai legjobb vitézeikkel, és készen állnak Trója bevételére. Hadvezérnek Menelaosz testvérét, Agamemnónt választották. A hajók azonban szél híján képtelenek az indulásra. Artemisz haragja azért sújtja a görög sereget, mert Agamemnón megsértette az istennőt, amikor vadászat közben szent állatát, egy gyönyörű szarvast megölt. Khalkász, a jós szerint úgy lehet kiengesztelni az istennőt, ha Agamemnón feláldozza az istennőnek a lányát, Iphigeneiát. Agamemnón ebbe először nem akart beleegyezni, fel akarta oszlatnia görög sereget, de Menelaosz rávette a jóslat beteljesítésére. Levélben üzent feleségének, Klütaimnésztrának, hogy kísérje a táborba a lányukat, mert Akhilleusz, a legdicsőbb görög hős veszi feleségül. A levélről a táborban rajta kívül csak mindössze hárman tudnak: Khalkász, a jós, Menelaosz és Odüsszeusz. Agamemnón később azonban megbánta tettét, éjszaka újabb levelet írt hitvesének, amelyben azt kéri asszonyától, hogy lányát mégse küldje a táborba. Ezt a levelet bízza most a szolgára a vezér, hogy azt juttassa el a hitveséhez.
A kar szavaiból megismerhetjük a legvitézebb görög harcosokat és a görög sereget.
Menelaosz erőszakkal elveszi a levelet a szolgától, és Agamemnón szemére veti, hogy ha annyira akarta a vezérséget, akkor most se hátráljon meg. Agamemnón viszont azt veti bátyja szemére, hogy az ő ártatlan leányának kell meghalnia, hogy ő rossz asszonyáért bosszút álljon. Szörnyű szópárbajuknak a hírnök megjelenése vet véget, akinek szavaiból megtudják, hogy megérkezett Agamemnón felesége, Klütaimnésztra, leányukkal és fiukkal, a gyermek Oresztésszel.
Agamemnón a hír hallatán összeomlik. Kínját látva, és fájdalmát hallva Menelaosz is mellé áll. Ő sem bírja látni testvére szenvedését, nem bírná elviselni, hogy az ő sorsa bátyja szerencsétlensége árán forduljon jobbra. Hajlandó lemondani az áldozatról, oszlassák fel a sereget. A kar és Agamemnón is dicséri bátyja nemes szavait. De a vezér tisztában van azzal, hogy bármilyen is nagylelkű Menelaosz gesztusa, minden segítő szándéka ellen végrehajthatatlan.
Iphigeneia örömmel üdvözli apját, de könnyeit és zavaros beszédét nem érti.
Agamemnón azt szeretné, ha Klütaimnésztra nem maradna a táborban, hanem visszatérne Argoszba. Klütaimnésztra találkozik az Agamemnón sátrába lépő Akhilleusszal, úgy üdvözli, mint lányának leendő férjét, de kiderül, hogy a hős mit sem tud a nászról. Az öreg szolga mondja el mindkettőjüknek, mily sors vár Iphigeneiára. A kétségbeesett Klütaimnésztra Akhilleuszt kéri könyörgő szavaival, hogy mentse meg a lányát. Akhilleusz szavát adja, hogy megmenti a lányt, de arra kéri Klütaimnésztrát, előbb próbáljon Agamemnón szívére hatni, és jobb belátásra bírni a vezért. Klütaimnésztra megpróbál a férjével beszélni, feleleveníti a múltat, hogy lett a férfi felesége. Erővel tette asszonyává, megölte első férjét, Tantaloszt, és újszülött gyermekét. Két fivére akart kiállni ellene, és életét csak Klütaimnésztra apja, Tündareósz mentette meg. Jó asszonya volt férjének, három leányt és egy fiút szült neki, és most egyik gyermekét akarja megölni. Hogy nézne apjára a többi gyerek, ha tudná, hogy testvérük gyilkosa volt. Akkor járt volna el méltányosan, ha a sors dönti el, hogy kinek a gyermekét áldozzák fel. Vagy miért nem áldozza fel Menelaosz a lányát, Hermionét, hiszen az ő anyját rabolták el. Igazságtalan, hogy ő, Klütaimnésztra és a lánya bűnhődjön. A kar is az asszonyt támogatja, Iphigeneia is szívhez szólóan könyörög apjához, hogy mentse meg.
Agamemnón azonban tehetetlen, megtört szívvel mondja el érveit. A görög sereget dühös vágy fogta el, hogy bosszút álljanak egy hellén nő elrablásáért. A háborúra elszánt sereg mindnyájukat lemészárolná, ha Agamemnón nem áldozná fel lányát.
"Agamemnón:
A hellének hadát dühös vágy szállta meg,
hogy a barbár földre most rögtön hajózzanak,
s hellén nők rablásának véget vessenek.
Levágják otthon lányaimat, titeket
s engem, ha az istennő parancsát megszegem.
Nem Menelaosz igáz le engem, gyermekem,
és nem is az ő kívánságára jöttem el,
de Hellászra! és - akarom, vagy nem - parancs
téged feláldoznom: s mint gyengébb engedek.
Lányom, szabadnak kell hazánknak lennie,
mind rajtad s rajtam áll, hogy barbár orv-erő
ne sérthessen rablással hellén ágyakat."
Szavainak bizonyosságot Akhilleusz ad, aki saját feldühödött katonái elől menekül be a színre. Megpróbált szót emelni a lányért, de a katonák ellene fordultak, elsőkét saját harcosai, a mürmidónok fordultak ellene. Akhilleusz kész arra, hogy a lány megmentéséért mindenkivel megküzdjön.
Iphigeneia azonban vállalni akarja a sorsát, hiszen rajta áll, hogy útra kelljenek a görög hajók, porba hull-e Phrügia, és hogy eztán egy görög asszonyt se raboljanak el ura ágyából. Ha vállalja a rá mért sorsot, Hellászért hal meg. Ha Artemisz istennő kívánja áldozatnak testét, hogyan mondhatna ellent neki, ő, egy halandó lány. Akhilleusz, a büszke és bátor szavak hallatán boldog lenne, ha a leány a felesége lenne. Felajánlja, hogy elrejtőzik az oltár közelében, és fegyverrel akadályozza meg feláldozását. Iphigeneia arra kéri anyját, hogy halála után ne gyászolja, és ne gyűlölje apját.
Klütaimnésztrának hírnök hozza a hírt leánya feláldozásáról. Mikor a pap késével lesújtott, a leány eltűnt, és helyén egy szarvas jelent meg, és annak vére ömlött az oltárra. Mindenki látta a csodát. Khalkász, a jós örömmel fogadta a csodát, hisz ez azt jelentette, az istennő megbékélt, és végre útra kelhetnek a hajóik. Iphigeneia az istennő oltalma alatt áll, és az istenekhez szállt.

 

 




Professzionális Tárhely