Johann Wolfgang Goethe

AZ IFJÚ WERTHER SZENVEDÉSEI
(Die Leiden des jungen Werther)

A mű eredete:

Az 1774-ben írt regény alapját három esemény képezi: Goethe reménytelen szerelme egy wetzlari hivatalnok lányába, Charlotte Buffba; az író egy Brentano nevű firenzei kereskedő feleségével való viszonya; valamint a braunschweigi követségi titkár, Jerusalem Károly reménytelen, majd 1772. október 29-én öngyilkosságba torkolló szerelme Herdt pfalzi titkár felesége iránt, melyet a Charlotte vőlegényétől, Kestner hannoveri követségi tanácsostól kölcsönkért pisztollyal követett el.

Szereplők:

Werther
M. gróf, a helyi park tervezője
V., fiatalember
S., a herceg tiszttartója, Lotte apja
Philipp, kisfiú
Hans, kisfiú
Charlotte S. (Lotte), Werther szerelme
Louis S., Lotte legfiatalabb öccse
Sophie S., Lotte legidősebb húga
Audran úr
Albert, Lotte férje
Friederike, a st.-i pap lánya
Schmidt úr, Friederike jegyese
Marianne S., Lotte húga
Malchen S., Lotte húga
W. úr
Selstadt úr
M. úr
M.-né
C. gróf, Werther első munkaadója
von B. kisasszony, Werther barátnője
B. ezredes
F. báró
von R. udvari tanácsos
S.-né
T.-né
N. N. herceg, Werther második munkaadója
Heinrich, Lotte apjának korábbi írnoka

Történet:

A történet alapjait a Werther által barátjának, Wilhelmnek írt levelek jelentik, ezt egészítik ki a mű végén az író a cselekmény jobb megértése végett beiktatott magyarázatai.

Első könyv (40 levél: 1771. május 4-től 1771. szeptember 10-ig)

Werther - elhagyva édesanyját - otthonról nagynénjéhez utazik, ahol boldogan élvezi a mindennapi semmittevést. Szívesen tölti idejét a közeli faluban, Wahlheimben is. Sok emberrel megismerkedik, köztük egy édesanyával, akinek két fiát, Philippet és Hansot le is rajzolja, valamint egy béreslegénnyel, aki titkon szerelembe esett gazdasszonya iránt. Wahlheimben, egy bálba menet ismerkedik meg élete nagy szerelmével, Lottéval, a herceg tiszttartójának lányával, aki édesapjával egyedül neveli hat fiatalabb testvérét. Azonban, mint kiderül, a lánynak már van jegyese, Albert. Ezek után majd' minden nap felkeresi a lányt, aki eközben szintén megkedveli őt. Hiába próbálja kényszeríteni magát, nem tud lemondani Lottéról, még akkor sem, amikor Albert hazaérkezik. A két férfi összebarátkozik, méghozzá olyannyira, hogy Albert Werther születésnapjára Lotte szalagját és egy Homérosz-kötetet ajándékoz neki. Végül azonban Werther enged barátja unszolásának: elhatározza, hogy munkát vállal, ezért elhagyja a várost és szeretett Lottéját.

Második könyv (48 levél: 1771. október 20-tól 1772. december 20-ig)

Werther D.-be utazik C. grófhoz, aki munkát ajánl neki, s bizalmába fogadja, azonban fél év ott tartózkodás után Werthernek elege lesz a dologból, mert ténykedését nem nézik jó szemmel. N. N. herceghez utazik (eredeti elhatározása szerint háborúba akart vonulni, ti. az x.-i sereg tábornoka a herceg), aki hajlandó befogadni birtokán. Innen az n.-i bányavidékre viszi az útja, mivel szíve egyre húzza vissza régi szerelméhez, Lottéhoz. Az immár férjezett Lotte örömmel fogadja. A vidéken viszontlátja régi ismerőseit, akikről csupa rossz hírt hall, többek közt a kicsi Hans meghalt, szülei elvesztetté minden vagyonukat; a béreslegényt pedig a gazdasszony bátyja kirúgta. Találkozik egy bolonddal, Heinrichhel, aki Lotte apjának korábbi írnoka volt, de elbocsájtották, mert beleszeretett Lottéba. Eközben Werther rájött, ez így nem mehet tovább, hármójuk közül valakinek meg kell halnia, hogy a másik kettő boldogan élhessen tovább. Ez a valaki természetesen önmaga kell, hogy legyen. December 21-én még egyszer utoljára meglátogatja Lottét, ahol az Osszián néhány énekét saját fordításában fölolvassa neki. Másnap inasával Albert pisztolyáért küld, s 22-én, éjfélkor főbelövi magát. 6 órával később találnak rá, s az orvos 1972. december 23-án, délben állapítja meg a halált. Szeretteinek, közte Lotténak és Albertnek búcsúlevelet hagyott hátra. Végrendelete szerint, Lotte apja a helyi temetőben temetteti el.

 

Az ifjú Werther szenvedései egy levélregény, ezáltal azon francia és angol szentimentális levélregények hagyományának követője, mint Richardson Pamelája, vagy Rousseau Nouvelle Heloise című műve. Egészen az utolsó tragikus pillanatig, amiről a főszereplő már nem számolhat be maga, az egész cselekményt azon levelekből tudhatjuk meg, melyeket Werther Wilhelm nevű barátjának címez. Werther egy fiatalember, aki még nem tudja pontosan, mihez is akar kezdeni az életben. Egy W. nevű városba érkezik, hogy édeasanyja számára egy örökséggel kapcsolatos ügyet elrendezzen, és hogy megszokott környezetéből kiszakadjon. Élvezi , ahogy a természetben kószálhat, s közben rajzkészségét is fejleszti. Egy nap meghívják egy bálba, ahol egy hívatlanok Lotte nevű lányának lesz a kísérője. Édesanyja halála óta Lotte viseli testvérei gondját. Werther tudja ugyan, hogy a lány jegyben jár, de nem akar erre gondolni, elfojtja magában a tudatot, és beleszeret Lottéba. A bál ideje alatt zivatar támad, ami mindkettőjüket Klopstock egy versére emlékezteti, és ezáltal, míg a természet játékát figyelik az ablakon keresztül, felfedezik, hogy rokonlelkek. Ezt követően Werther majd minden nap meglátogatja a hívatlanok lányát, sok időt tölt vele. Azonban amikor Albert, Lotte jegyese hazatér egy üzleti útjáról, Werther érzései megváltoznak. A vőlegény jelenléte tudatosítja benne szerelmének reménytelenségét. Noha Albert egy szimpatikus, jóravaló ember, közte és Werther között a viszony mindig is feszült marad, egyrészt, mivel riválisok, s azért is, mert a földön két lábbal álló Albert teljesen más nézeteket képvisel, mint az álmodozó Werther. észreveszi, hogy Lottéhez fűződő erős és reménytelen érzései veszélyesek lehetnek önmagára nézve, ezért úgy dönt, elhagyja a várost, hogy megmentse saját magát. Amikor egy gróf állást ajánl számára, mint követ, Werther meglátja ebben a lehetőséget, hogy mint térben mint érzelmileg kivonja magát Lotte befolyása alól. Ám a pedantéria, a kicsinyessége és szorítása az etikettnek, és végül a nemesek kasztrendszerszerű közösségétől elszenvedett méltánytalan bánásmód szétzúzza reményeit. Werther csalódottan tér vissza a helyre, mit lelke az otthonnak nevez, Lottéhoz. Ám Lotte és Albert időközben összeházasodtak. Albert nagyon elfoglalt, emiatt néha bosszús, rosszkedvű, Werther észreveszi, hogy Lotténak hiányzik a régi, még jegyességül alatti bizalmas viszony . Bebeszéli magának, hogy Lotte nem boldog férjével. Egy este, amikor Albert úton van, Werther meglátogatja, az Ossianból olvas fel épp, és ekkor hirtelen megölelik, megcsókolják egymást. Werther Lotte elé veti magát, ám ő a szomszéd szobába menekül, nehogy megadja magát Werther szenvedélyének, és soha többé nem akarja látni. Ezek után jut el Werther a végső kétségbeesésig. Búcsúlevelet ír, kölcsönkéri Albert pisztolyait és megöli magát.

 




Professzionális Tárhely