Professzionális Tárhely

              Zrínyi Miklos :  

                                                                                       A szigeti veszedelem



A szerzőről :



Zrínyi Miklós (1620-1664) költő, hadvezér és politikus. A grazi jezsuita kollégiumban, majd később Bécsben és Nagyszombaton tanult. Egyik tanítója Pázmány Péter volt. 1636-os itáliai tanulmányútján ismerkedett meg az itáliai művészettel és a korabeli olasz irodalommal. Onnan hazatérve dunántúli és horvátországi családi birtokainak védelmében családja hagyományait követve állandó és kitartó harcot folytatott a török ellen. Politikai hitvallása az volt, hogy a törökök kiűzését magának a magyar népnek kell kezdeményeznie, és olyan fegyveres erőt kell képviselnie, mely a Habsburgok ellen is érdemben bevethető. Politikai elképzeléseinek irodalmi megfogalmazása az 1645-46 telén írt Szigeti veszedelem című nagy eposza, amelyben hősi halált halt dédapja emlékét örökítette meg. Őt tartják a 17. századi magyar irodalom legnagyobb alakjának. Ismert művei közé tartozik a Tábori kis tracta (1646-1651), mely egy nagyobb katonai kézikönyv része, és a hadsereg szabályzatáról szól.

Vitéz hadnagy (1650-1653)című munkája több száz hosszabb-rövidebb elmélkedés gyűjteménye. Mátyás király életéről való elmélkedések (1656-1657)című tanulmánya Mátyás királyt, mint a nemzeti uralkodó típusát mutatja be. Legmegrázóbb röpirata, Az török áfium ellen való orvosság (1660-1661), egy állandó nemzeti hadsereg felállításának gondolatát veti fel. 1664 novemberében egy vadászaton vesztette életét, amikor egy vadkan felöklelte, és halálos sebet ejtett rajta.

A müröl :

A Szigeti veszedelem 1645-1646 telén született, melyben a szerző dédapjának, a szigetvári hősnek 1566-os várvédelmét dolgozta fel témaként. A nagyszabású hősköltemény azt szándékozta a nemesség számára megmutatni, hogy az egész magyarságnak fel kell emelkednie a szigetváriak magaslatára, s akkor a török hódítók sorsa is megpecsételődik.
A mű történelmi hátterében az állt, hogy az ország több részre szakadt, s a magyar főurak nem foglalkoztak a nemzet sorsával, ami által a török veszély egyre komolyabb lett. A valóságban a törökök több ostromot indítottak Szigetvár ellen, Zrínyi azonban a több ostromot hőskölteményében egy nagy ostromként ábrázolja.
Zrínyi a Szigeti veszedelemmel a magyar irodalomban addig ismeretlen műfajú eposzt honosította meg. A realisztikusan ábrázolt eseményeket misztikus és vallásos szférába emelve barokk elemeket kevert az eposzba. A legendássá vált várvédelmet a törökök és a keresztény Európa világméretű harcának sorsdöntő eseményeként ábrázolta, s ezzel a témát eposzi magaslatra emelte. Például vette az addigi klasszikus eposzokat, előszavában is ezekre hivatkozik (Homérosz, Vergilius ókori eposzai; Tasso: A megszabadított Jeruzsálem). A felhasznált mitológiai elemeket főként a keresztény vallásból származtatja, de bőven alkalmaz antik mitológiai utalásokat és eposzi kellékeket is.

Tartalom :

Az eposz kezdő énekében Zrínyi Isten szavaival, Szulimán beszédével és Arszlán budai basa levelével sorolja fel a magyar nép bűneit, amiből kiderül, hogy Isten jogosan bünteti a magyarságot, mert a testvérharcok és belviszályok az okai Szulimán hadai megindulásának. Szigetvár lett a romlott, a feudális anarchiában szétesett ország idealizált ellentéte, mert szilárd egységet alkot, vitézei hősök, s erkölcsi emelkedettség is uralkodik a várban, mert a maroknyi csapat élén kitűnő vezér áll.

Zrínyi a műben hivatkozik korábbi szerelmes verseire, segélykérésül (invokáció) múzsaként Szűz Máriát hívja, hogy az igazságnak megfelelően írhasson eposza vértanúhőséről. Hőséből ideált teremt, követendő példaképpé emeli, aki azért is halhatatlan, mert a kereszténységért, Krisztus nevéért halt önzetlenül hősi halált. Seregszemléjében (enumeráció), meggyőzi az olvasót a védősereg tökéletességéről, kiválóságáról. A várvédők erkölcsi fölénye megtöri a hatalmas túlerővel bíró török sereget, ami később szét is hullik. Szulimán már ott tart, hogy feladja az ostromot és beleegyezik az elvonulásba, mikor egy sorsdöntő véletlen kapcsán elfogják a szigetiek postagalambját, amiben megtalálják a várvédők segélykérését. Az utolsó nagy támadásban a lángoló várból Zrínyivel az élen kitörnek a védők, és a hatalmas túlerővel szemben emberfeletti küzdelem kezdődik. Szulimán elesik, ezzel az ország megszabadul a legveszedelmesebb ellenségtől. A kiváló Zrínyi közelébe egyetlen török sem mer menni, ezért távolról, több lövéssel végeznek vele. A szigeti hősök mártírhalált szenvedtek hitükért, s Gábriel vezetésével angyalok viszik lelküket Isten országába.

 




Professzionális Tárhely